Belső könyvem - Motiváció és kitartás

Tegnap az értékeink nyomába eredtünk — feltérképeztük, mi számunkra a fontos, mi ad irányt és tartást a hétköznapokban. Önmagában azonban az érték még nem visz végig az úton. Ahhoz, hogy eljussunk a céljainkig, motivációra és kitartásra is szükség van. A mai napon ezt a belső motorunkat vizsgáljuk meg: mi éltet, mi tart meg, és mi segít továbblépni akkor is, amikor senki más nem hisz bennünk?

Történet: A szív útja

Alma és Tas több mint nyolc éve voltak házasok, és évek óta vágytak arra, hogy szülők lehessenek. A próbálkozások, kezelések, orvosi vizsgálatok sorra kudarcba fulladtak. Egy idő után már csak a csend maradt — és a kérdés: hogyan tovább? Tas családja konzervatív volt. A szülők nem értették, miért akarják "mindenáron" a gyermeket, főleg, ha nem az ő vérükből való. Alma családja sem támogatta őket igazán, ők inkább azt tanácsolták: "Fogadjátok el, hogy ez nem adatott meg." Egyetlen dolog tartotta őket talpon: a hit abban, hogy a szeretet nem genetikai kódokon múlik. Egy beszélgetés során Alma egyszer kimondta: "A gyerek, akit a szívünkben hordunk, már létezik. Csak még nem találkoztunk." Ahogy egyre többet beszélgettek az örökbefogadás lehetőségéről, új érzések és félelmek is felszínre kerültek:

– Mi van, ha nem tudunk úgy kötődni?
– Mi van, ha máshogy néz ránk majd a világ?
– El tudjuk fogadni a különbségeket?

És mégis — minden kérdés mögött ott volt a válasz is: az összetartozásuk, a szövetségük, az érték, hogy adni szeretnének. Az örökbefogadás mellett döntöttek. Ma már egy ötéves kislány szülei, és Alma azt mondja: "A motivációm az volt, hogy anyává váljak. A kitartásom abból jött, hogy nem egy formát kerestem, hanem egy kapcsolatot." Tas pedig azt: " Az én motivációm az volt, hogy család legyünk. A kitartásom abból jött, hogy nem a könnyebb utat kerestem, hanem azt, ami igazán értékes volt számunkra. És amikor eljött a pillanat, hogy végre őt hazavihettük, tudtam: minden lépésünk, minden nehézség megérte." 

Pszichológiai háttér – Mi is az a motiváció?

A motiváció az a belső hajtóerő, amely segít elindulni, döntéseket hozni és kitartani akkor is, amikor kétségeink vannak.
Két típusa van:

• Külső motiváció: elvárásoknak való megfelelés, jutalom, elismerés iránti vágy.

• Belső motiváció: a tevékenység öröme, a saját értékrend és hit alapján történő cselekvés.

A tartós kitartás csak belső motivációból születik. Ez az, ami nem fogy el, ha kívül már mindenki más feladta.

Ok-okozati összefüggés:

Ha az ember mások elvárásai miatt dönt valami mellett, az hosszú távon belső feszültséget és kiégést szül.
De ha valaki saját értékei mentén, belső meggyőződésből épít utat, akkor növekszik az önbizalma, a rugalmassága és a kapcsolódási képessége.

Tanulság:

A motiváció nem valami, ami kívülről jön.
Az igazi motiváció belülről fakad, és a legnagyobb ereje akkor mutatkozik meg, amikor képes vagy nemet mondani mások hiedelmeire — és igent mondani arra, amiben te hiszel.

Feladat:

Írd le őszintén egy papírlapra:

1. Mi az, ami most igazán fontos neked?

2. Mi hajt előre a célod felé?

3. Milyen kétségekkel találkozol nap mint nap?

4. Miért éri meg mégis kitartanod?

Ezután nézd meg: ezek a válaszok tőled jönnek — vagy mástól tanultad őket?

Hogyan csináld – gyakorlati lépések:

1. Kapcsolódj vissza az értékeidhez (lásd: előző nap).

2. Fogalmazz meg egy "belső mondatot", ami emlékeztet arra, miért indultál el. – Például: "Azért teszem, mert hiszek benne."

3. Állíts fel kis lépéseket, ne a végcélt nézd mindig.

4. Tarts szüneteket – a kitartás nem azt jelenti, hogy nem állsz meg.

5. Oszd meg valakivel, miben vagy. A kapcsolódás fenntartja a motivációt.